TERRATIS Kft.   1221 Budapest, Kapisztrán utca 23/B   Tel: +36-30-3382338   Kapcsolat Kapcsolat   Honlap térkép Honlap térkép   
 
Terratis földmérés nyitó oldal
Földmérő cég információ
Földmérő szolgáltatás
Földmérő referencia
Földmérés műszerpark
Földmérő partnereink
Földmérés extrák
Földmérő állás
Földmérés GPS alappontok létesítése Földmérés változási vázrajz készítés Földmérő 3D tervezési alaptérkép készítés Földmérés épület és birtokhatár kitűzés
        // www.TERRATIS.hu  / Extrák  / Földmérő tudásbázis, földmérés fogalomtár / Földmérési jogszabályok, törvények, rendeletek / 1997. évi LXXVIII. törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről
Leica Geosystems



1997. évi LXXVIII. törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről1

Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D. §-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),

b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

c) az épületek, műtárgyak és más építményfajták (a továbbiakban együtt: építmények) építési előírásainak kialakítására,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),

e) az építmények kivitelezésére,

f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,

g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,

h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,

i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,

j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá

k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy).

(2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

4. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része.

5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

8. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

9. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

10. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.

11. Helyi közút: az út és műtárgyai, valamint tartozékai a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § h), j) és k) pontjai szerint.

12. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

13. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

14. Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak.

15. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladatait ellátó - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy.

16. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.

17. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési közmű- és energiaellátási, vízi-, a bányaműveléssel kapcsolatos, továbbá az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények.

18. Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja.

19. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

20. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

21. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása.

22. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása.

23. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása.

24. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.

25. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

26. Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.

27. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.

28. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

29. Területi főépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - köztisztviselő.

Általános követelmények

3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:

a) a jogszabályokkal összhangban álló településrendezési és építészeti-műszaki tervek alapján,

b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,

c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint

d) a résztvevők - építtetők, tervezők és kivitelezők - együttműködésével

kell megvalósítani.

(2) Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt állampolgárok, szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.

Az állam építésügyi feladatai

4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.

(2) Az Országgyűlés az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:

a) az épített környezet alakítását és védelmét segítő tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kialakításáról,

b) az építésügy állami intézményrendszerének kialakításáról és működtetéséről,




Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://terratis.hu/d442-1997-vi-LXXVIII-trvny-az-p-shy-tett-krnyezet-alak-shy-tsrl-s-vdelmr-145-l.doc

Partnerek


 
   Terratis Kft logo Ugrás az oldal tetejéreUgrás az oldal tetejére  |  www.terratis.hu címlap  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, elérhetőség
Földmérés  |  Szolgáltatás  |  Referencia  |  Műszerpark  |  Állás  |  Tudásbázis, fogalomtár
Adatvédelmi nyilatkozat | A terratis.hu honlap látogatása a feltételek elfogadását jelenti





Készítette, üzemelteti:
 WWW.MAXELINE.HU Kft
 
Powered by MaXeline MXCMS8
 - CMS, hosting megoldások





CégismertetőÁllásajánlat, állásHírek, események
ÉpületfeltüntetésSzintvonalas térkép készítéseVáltozási vázrajz készítés és záradékoltatásGPS alappontok létesítése rövid határidővelTervezéshez való felmérés & 3D tervezési alaptérkép előállításÉpület és birtokhatár kitűzés / Kitűzés megrendelői tervek alapjánAKG pályázatokhoz szükséges felmérések és dokumentációk készítése
Budapest és környékeTovábbi referenciáink
Leica TC1205 mérőállomásLeica TCR1205 R100 lézeres mérőállomásLeica TC1205+ mérőállomásLeica TCR803 Power lézeres mérőállomásLeica ATX1230 GPS+GLONASS antenna (3db)Leica RX1250 irányító egység (3 db)Leica SmartRover 1200 RTK GPS (3 db)Leica DNA03 felsőrendű digitális szintezőLeica Sprinter 250M digitális építőipari szintezőLeica Disto D5 lézeres távolságmérő
Céges partnereinkEgyüttműködő partnereink
Földmérő állás, földmérő állásajánlat, földmérő mérnök állásFöldmérő tudásbázis, földmérés fogalomtár