TERRATIS Kft.   1221 Budapest, Kapisztrán utca 23/B   Tel: +36-30-3382338   Kapcsolat Kapcsolat   Honlap térkép Honlap térkép   
 
Terratis földmérés nyitó oldal
Földmérő cég információ
Földmérő szolgáltatás
Földmérő referencia
Földmérés műszerpark
Földmérő partnereink
Földmérés extrák
Földmérő állás
Földmérés GPS alappontok létesítése Földmérés változási vázrajz készítés Földmérő 3D tervezési alaptérkép készítés Földmérés épület és birtokhatár kitűzés
        // www.TERRATIS.hu  / Extrák  / Földmérő tudásbázis, földmérés fogalomtár / Felszínformák
Leica Geosystems



Felszínformák

Felszínformák:

 Belső (endogén) erők

A Föld belsejéből származó erők.

Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.


Külső (exogén) erők

A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.

Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A külső erők:

* az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),
* a víz (tenger, folyók),
* a jég (jégtakarók, gleccserek),
* az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája,
* valamint a tömegmozgások.

A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:

* lepusztítás,
* elszállítás (együtt: denudáció) és
* építés (akkumuláció).

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.


A Föld felszínformái

A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.
A felszínformák típusai
1. Síkság:

SikságokVízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et.

Típusai:

1. Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)

2. Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)

3. Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

2. Völgy:

A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.

Keletkezhet:

* belső erők hatására pl: tektonikus árok
* külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.

3. Medence:

Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

Keletkezhet:

* belső erők hatására pl: tektonikus medencék
* külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék


4. Hegy:

HegyMinden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.

Keletkezhet:

* belső erők hatására pl: vulkáni hegyek
* külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)


5. Hegység:

Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:

* alacsony- (500 m-ig),
* közép- (500-1500 m) és
* magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.

Kialakulásának ideje szerint:

* lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.
* röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.


Lépcsők6. Lépcső

Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

Keletkezhet:

* belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)
* külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)


7. Part:

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

Típusai:

* Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
* Épülő part ( lapos, általában homokos part)


A belső erők felszínformáló ereje:

A Föld belső erőihez köthető folyamatok a

* lemeztektonika,
* a hegységképződések,
* a vulkanizmus és a
* földrengések.

Ezekről korábban már esett szó. (lásd: 2. hét)


A külső erők felszínformáló ereje:

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a

* tömegmozgások,
* a jég,
* a szél,
* a víz, és az
* élővilág felszínalakító hatása.


Tömegmozgások (derázió)

Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.

A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:

* gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
* lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

1. Omlások

Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.

2. Csuszamlások

CsuszamlásokA lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.

 

3. Kúszások

A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.

4. Folyások

Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)

A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok

A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:

* rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat.

* plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés)

* töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak- és helyzetváltoztatás.

1. Gyűrődés

A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:

* álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő.

* ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző nagyságúak.

* fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága jóval meghaladja a másikét.

* áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak, akár több száz km-es távolságban.
Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.

Forrás: Általános természetföldrajz

 




Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://terratis.hu/d159-Felszinformak.doc

Partnerek


 
   Terratis Kft logo Ugrás az oldal tetejéreUgrás az oldal tetejére  |  www.terratis.hu címlap  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat, elérhetőség
Földmérés  |  Szolgáltatás  |  Referencia  |  Műszerpark  |  Állás  |  Tudásbázis, fogalomtár
Adatvédelmi nyilatkozat | A terratis.hu honlap látogatása a feltételek elfogadását jelenti





Készítette, üzemelteti:
 WWW.MAXELINE.HU Kft
 
Powered by MaXeline MXCMS8
 - CMS, hosting megoldások





CégismertetőÁllásajánlat, állásHírek, események
ÉpületfeltüntetésSzintvonalas térkép készítéseVáltozási vázrajz készítés és záradékoltatásGPS alappontok létesítése rövid határidővelTervezéshez való felmérés & 3D tervezési alaptérkép előállításÉpület és birtokhatár kitűzés / Kitűzés megrendelői tervek alapjánAKG pályázatokhoz szükséges felmérések és dokumentációk készítése
Budapest és környékeTovábbi referenciáink
Leica TC1205 mérőállomásLeica TCR1205 R100 lézeres mérőállomásLeica TC1205+ mérőállomásLeica TCR803 Power lézeres mérőállomásLeica ATX1230 GPS+GLONASS antenna (3db)Leica RX1250 irányító egység (3 db)Leica SmartRover 1200 RTK GPS (3 db)Leica DNA03 felsőrendű digitális szintezőLeica Sprinter 250M digitális építőipari szintezőLeica Disto D5 lézeres távolságmérő
Céges partnereinkEgyüttműködő partnereink
Földmérő állás, földmérő állásajánlat, földmérő mérnök állásFöldmérő tudásbázis, földmérés fogalomtár