1996. évi LXXXV. törvény - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

1996. évi LXXXV. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról1

ELSŐ RÉSZ

AZ ILLETÉKEKRŐL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

„i) a Magyar Nemzeti Bank."

2. § Az Itv. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul."2

3. § Az Itv. 23/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap vagy az illetékkötelezettség keletkezése napján a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.

(2) Az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott működési engedéllyel, a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység statisztikai jelzőszámával és a főtevékenység szerint illetékes kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja.

(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásba vételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiállított nyilatkozatával igazolja."

4. § Az Itv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 8 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 forint.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 4000 forint, minden más esetben 10 000 forint illetéket kell fizetni.

(3) Gépjármű és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72. § alkalmazásával számított összegét kell fizetni.

(4) Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni."

5. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése;"

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, az Állami Bankfelügyeletnek a nyilvántartásba vételről szóló nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetség által kiállított nyilatkozattal igazolja."

6. § Az Itv. 29. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elsőfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 1000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 100 forint, de legalább 2000 forint, legfeljebb 200 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 2000 forint."

7. § Az Itv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő."

8. § Az Itv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 23. és 26. pontok helyébe a következő rendelkezés lép:

(... illetékmentes eljárások:)

„2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;"

„23. az adóhatóságnál, továbbá vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adójellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám- és az illetékigazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;"

„26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése."

9. § Az Itv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3%, de legalább 6000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;3

h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint."

10. § Az Itv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, csődeljárásának illetéke 20 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, a csődeljárás illetéke 10 000 forint."

11. § Az Itv. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni."

12. § (1) Az Itv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 5000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók."

(2) Az Itv. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 3000 forint, legfeljebb 500 000 forint."

13. § Az Itv. 47. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetén az illeték mértéke 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 125 000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 5000 forint."

14. § Az Itv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 3000 forint."

15. § Az Itv. 50. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 5000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 5000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint."

16. § Az Itv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 3000 forint, a fellebbezés illetéke 4000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 5000 forint."

17. § (1) Az Itv. 53. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

„A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke"

forrás: jogtár