1996. évi LXXVI. törvény - a földmérési és térképészeti tevékenységről

1996. évi LXXVI. törvény

a földmérési és térképészeti tevékenységről

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy a földmérés és térképészet területén az állam feladatainak meghatározásával, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzése feltételeinek szabályozásával olyan feltételrendszert hozzon létre, amelyben a földmérés, valamint a térképellátás iránti igények egységes szakmai követelmények szerint és gazdaságosan elégíthetők ki.

A törvény tárgya

2. § (1) Ez a törvény szabályozza

a) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat,

b) az ország területének egységes elvek szerinti felmérésen alapuló térképezését (kivéve a földtani, geofizikai, bányászati célú felméréseket, illetve a felszín alatti természetes képződmények, üregek és mesterséges létesítmények térképezését),

c) a földmérési és térképészeti munkák alapját képező alapponthálózatok létesítését és fenntartását,

d) az ingatlan-nyilvántartás és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozását és kapcsolatát,

e) az állami alapadatok kezelésének, felhasználásának és szolgáltatásának rendjét,

f) a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének feltételeit,

g) a földmérési és térképészeti igazgatás rendszerét,

h) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek forrásait.

(2) A törvény alkalmazása szempontjából földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az ország teljes területére kiterjedő földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat és állami alapmunkákat, valamint a sajátos célok érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat.

Értelmező rendelkezések

3. § 1. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendők az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0-II. rendű pontjai.

2. GPS (Global Positioning System): mesterséges holdak észlelésén alapuló háromdimenziós helymeghatározási rendszer.

3. Átnézeti térkép: állami földmérési alaptérképekről az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetőségét szolgálja.

4. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg. E törvény alkalmazásában nagy méretarányúak az 1:10 000 és annál nagyobb, közepes méretarányúak az 1:10 000 és 1:100 000 közötti - ideértve az 1:100 000 - és kis méretarányúak az 1:100 000 és 1:250 000 közötti - ideértve az 1:250 000 - méretarányban készült térképek.

5. Térinformatikai rendszer: adott célnak megfelelően megválasztott hardver és szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhető.

6. Mérőkamerás légi fényképezés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi fényképek készítése.

7. Digitális átalakítás: hagyományos adathordozón (papírlapon, műanyag fólián, filmen stb.) megjelenő földmérési és térképi adatok és információk számítógépen kezelhető formába történő feldolgozása.

8. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhető, rendezett adathalmaza, melyből képernyőn vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elő.

9. Számszerű (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerű értékével jelenik meg és számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihető.

10. Ingatlanrendező földmérői minősítés: megfelelő szakképzettségtől, szakirányú gyakorlatban eltöltött időtől és elvégzett referenciamunkáktól függő olyan földmérői minősítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép készítési, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges munkálatok irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára, minőségének tanúsítására. Az ingatlanrendező földmérői minősítésű szakemberekről hivatalos névjegyzék készül.

11. Különleges rendeltetésű ingatlan: a védelmi, a műemlék- és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok.

II. Fejezet

ÁLLAMI ALAPFELADATOK ÉS ALAPADATOK

Állami alapfeladatok és alapmunkák

4. § (1) Állami alapfeladatnak minősül

a) az ország állami térképekkel [9. § (1) bekezdés] való ellátásának biztosítása,

b) a honvédelem térképellátása,

c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és szolgáltatása,

d) nemzetközi kötelezettségből származó feladatok ellátása,

e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,

f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés.

(2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat.

(3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősül

a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és folyamatos felújítása,

b) az állami topográfiai térképek készítése és folyamatos felújítása,

c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint

d) az államhatár földmérési munkái.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása - külön jogszabály szerint - Földrajzinév Bizottság működtetésével történik.

Az állami alapadatok

5. § (1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minősítését és állami átvételét követően földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.

(2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott minőségi tanúsítást követően válhatnak állami alapadattá.

(3) Az állami alapadatokat, valamint a külön jogszabály szerint megállapított hivatalos földrajzi neveket az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása során, illetve a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák végzése során - a munka jellegétől függően - fel kell használni.

Az állami alapadatok kezelése

6. § (1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

(2) Az ország teljes területére kiterjedően a polgári földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok, valamint a hivatalos földrajzi nevek kezelését a földművelésügyi miniszter által kijelölt központi földmérési szervezet látja el, a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezet kezeli.

(3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a körzeti földhivatalok, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok, illetve a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) kezelik.

Az állami alapadatok szolgáltatása

7. § (1) Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek külön jogszabályban meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.

(2) Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával - történhet.

(3) Az állami alapadatok katonai érdekből készült változatának felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja.

(4) Hatósági eljárásban csak a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel.

(5) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is.

Alapponthálózatok létesítése és fenntartása

8. § A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően - meghatározott alapfelületen, vetületi rendszerben és sűrűségben - vízszintes, magassági, valamint háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani.

Az ország térképellátása

9. § (1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek, azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban együtt: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával, illetve az e térképekről való adatszolgáltatással biztosítja.

(2) Az állami térképeknek - a térképkészítés céljától függően - alkalmasaknak kell lenniük:

a) a hatósági nyilvántartások,

b) térinformatikai rendszerek,

c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység,

d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges terület-, illetve településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási, információs és településirányítási tevékenység,

Forrás: jogtár